Vedd a botot és gyűjtsd egybe a községet...” (IV.M. 20/8)
A pusztában vándorló nép vizet követel: „Minek is hoztátok az Örökkévaló gyülekezetét a sivatagba, hogy meghaljunk mi és barmaink.” (IV.M. 20/4.)
„Pártot ütött Korách…” (IV.M. 16/1.)
Korách nem bírta elviselni, hogy Mózes a vezető. Korách magának vindikálta a fejedelmi rangot.
„... törvény a poklosságtól megtisztulása napján...” (III.M. 14/1-2.)
Bölcseink szerint a poklosság (lepra) a helytelen viselkedés miatt támadta meg az embert, elsősorban a helytelen beszéd (rossznyelvűség) következményeként.
„És kinyújtotta Mózes karját a tenger felé…és meghasadtak a vizek.” (II.M. 14/21)
A Vörös tenger kettéhasadása (II.M. 14-15/21) a zsidó nép vallási tudatának alap motívuma. Van, hogy a bajok, víz falként tornyosulnak az ember előtt, Isten akaratából a vizek meghasadnak, és ott találja magát a másik parton. - tanítja Szerdócz Ervin rabbi
"... még eb sem feni nyelvét, emberre sem, állatra sem... (II.M. 11/7)
Játsszunk el a gondolattal! - ajánlja írásában Szerdócz Ervin rabbi. Az „eb sem feni nyelvét” nem arra hívja-e fel a figyelmet, hogy a kutyák nem tudnak beszélni?
„Íme, Izrael fiai nem hallgattak rám” (II.M. 6/12.)
A „nem szabadnak lenni” fogalomnak számos formája lehet. Ilyen a nincstelenség, ami rabsorban tartja az abban levőt. - tanítja írásában Szerdócz Ervin rabbi.
„Vedd a gyermeket, tápláld őt nekem és én megadom a te béred…”(II.M. 2/9)
Van, akivel célja van Istennek, de mindenki csak átmenet a múlt és a jövő homálya között. - tanítja írásában Szerdócz Ervin rabbi
„Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.” ( I.M. 1/1.)
Jobb nem tudni honnan „jöttünk”, hiszen nem csak életet „örököltünk”, hanem genetikánkat befolyásoló sorsot, számtalan „terhet” is, amit jobb nem bolygatni. - fejti ki írásában Szerdócz Ervin újpesti rabbi.
„Lássátok most, hogy Én, Én vagyok az, és nincsen más Isten: Én ölök és Én éltetek és ütöttem sebet és Én gyógyítok, és nincsen, aki kiszabadíthat kezemből.” (V.M.32/39)
A Nagy Ünnepek szellemiségében, a nehéz történelmi helyzetben kérjük Isten kegyelmét: „Segítsd meg népedet és áldd meg örökségedet, tápláld és vezesd őket az örök időkbe!” - tanítja írásában Szerdócz Ervin főrabbi.
„Midőn kivonulsz háborúba ellenséged ellen és az Örökkévaló, a te Istened kezedbe adja őt „ (V.M. 21/10- 11.)
Az ember kötelessége erőt venni magán, harcba szállni rossz ösztöneivel, vágyaival szemben, mert ha eluralkodik rajta a negatívitás az hatással lesz világlátására, társkapcsolatára, önbecsülésére. - tanítja írásában Szerdócz Ervin rabbi.
„Az igazságot, igazságot kövesd!" (V.M.17/7)
A felszólító mondat eredeti fordítása: „Igazságot, igazságot üldözd!” Miért kell üldözni az igazságot?
„Íme lásd, én elétek helyezek a mai napon áldást és átkot.” (V.M. 11/26.)
Tisa beÁv estéjén olvastuk Jeremiás próféta szavait: „kutassuk és vizsgáljuk meg útjainkat, és térjünk vissza az Örökkévalóhoz.” (Siralmak 3/40)
„az Örökkévaló a te Istened, megőrzi számodra a szövetséget és a kegyelmet.” (V.M.7/12)
Jóval, a Szináj hegyi Tóraadás után, Mózes tanítómester az Örökkévaló előtt Izrael védelmében mondta: „Világ Ura, csak nekem lett megparancsolva a mitzvák betartása.
É„És jól tanítsd meg gyermekeidet...” (V.M.6/7.)
A zsidó vallás esszenciális és egyben racionális elemei nem a hitre épülnek. Isten egységét, létét, mindenre kiterjedő hatalmát nem „hisszük”.
„Ezek a szavak, ...” (V.M. 1/1.)
Devorim, Mózes V. könyvének közismert második neve: Misné Tórá, azaz a „Tan” (Tóra) ismétlése.
„Íme, én adom neki békeszövetségemet.” (IV.M. 25/12.)
Izrael ellenségei egyszer már rájöttek, hogy a zsidókat nem lehet karddal, de még a varázslás (diplomácia) eszközével sem legyőzni. „Ne félj tőle, mert kezedbe adom őt és egész népét.” (IV.M.21/34) - tanítja Szerdócz Ervin rabbi.
„... jer hát kérlek, átkozd meg nekem ezt a népet.” (IV.M.22/17)
„... nem fog a varázslás Jákobon, sem bűvölés Izraelen, mert kellő időben megmondják Jákobnak és Izraelnek, amit Isten művel.” (IV.M. 23/23) - tanítja írásában Szerdócz Ervin rabbi.
„….és meghalt ott Mirjám és eltemették ott… És nem volt víz a közösség számára…!” (IV.M. 20/1-2)
Mirjámnak, Áron és Mózes nővérének élettörténete bizonyíték arra, hogy minél több jótékonyságot gyakorol egy nő, annál nagyobb lesz Isten áldása családján. - tanítja írásában Szerdócz Ervin rabbi.
„Küldj magadnak férfiakat, hogy kikémleljék Kánaán földjét...” (IV.M.13/2.)
Mindössze tíz eltévelyedett küldött hamis jelentése elég volt, hogy a nép még negyven évig a pusztába maradjon. Nem bűn, hiba volt! – fejti ki írásában Szerdócz Ervin rabbi.
„Mózes kiáltott az Örökkévalóhoz, mondván: Isten, kérlek, gyógyítsd meg őt!” (IV.M.12/13).
„Ahol sok a beszéd, nem marad el a bűn, okosan teszi, aki féken tartja az ajkát.” - tanítja írásában Szerdócz Ervin rabbi
Ha egy férfi, vagy egy nő külön fogadalmat tesz…” (IV.M. 6/2.)
Három dologra kell törekednie az istenfélőnek: Isten szeretetére, Izrael szeretetére és a Tóra szeretetére…és persze arra, hogy ne sanyargassátok magatokat! - tanítja írásában Szerdócz Ervin rabbi.
„De a hetedik napon szombati nyugalom legyen, szent gyülekezés.” (III.M. 23/3)
Salamon király idős korában írt egyik elmélkedésében meghatározta a „Determinizmus” (sorsmeghatározottság) alaptételét: „Mindennek megvan a kora, és ideje van mindennek az ég alatt.” (Koh.3/1)
„...írtassanak ki a személyek, akik teszik, népük közül.” (III.M.18/29.)
Rabbi Bahja szerint „összesen négy fajta életminőség érhető el a test és a lélek számára a parancsolatok gyakorlása által”.
„És történt a nyolcadik napon.” ( III.M. 9/1.)
Mózes tanítómesterünk példás életével nyilván kiérdemelte volna, hogy Isten népének világi vezetői státusza mellett a főpapi titulust is neki adta. Ám az életben nem minden lehet, nem minden szabad és nem minden érdemes! - tanítja írásában Szerdócz Ervin rabbi.
Cím: 1042 Budapest, Berzeviczy G. u. 8.
Tel.: 06 1 369 08 27
+36 20 487 99 11
E-mail: ujpestizsidok@gmail.com
Amennyiben adományukkal szeretnének hozzájárulni a közösség életéhez,
kérjük forduljanak a hitközség titkárságához.
Támogatásukat köszönjük.
A weblapot készítette: esdirea.hu