Reé

„Íme lásd, én elétek helyezek a mai napon áldást és átkot.” (V.M. 11/26.)

Tisa beÁv estéjén olvastuk Jeremiás próféta szavait: „kutassuk és vizsgáljuk meg útjainkat, és térjünk vissza az Örökkévalóhoz.” (Siralmak 3/40) Mose ben Maimon (Maimonidesz 1138-1204) szerint, a Tóra parancsai morális tartásunk „tartóoszlopa”. Szabad választás jó és rossz között. Ez azt jelenti, hogy szabad akaratból követünk el hibákat, tévedéseket, bűnöket. De módunk van arra, hogy kitérjünk rossz hajlamunk negatív indíttatású alternatívái elől! (Hilhot Tesuva 5/2) A szabad választás viszont nem a tórai „tedd meg”, illetve „ne tedd” parancsok opcionális kérdése, hanem vagy poszibilis, - „helyzetemnél fogva megtehetem”, vagy plauzibilis, - „körülményeket figyelembe véve, tetteim következményeit szem előtt tartva mégsem teszem meg!”

„Akaratod ellenére születsz, és akaratod ellenére halsz majd meg.” (Avot 4:22) Életünk során sorsunk számos kihívást gördít elénk, melyek felett látszólag, nem rendelkezünk semmilyen befolyással. A szabad akarat és a tudatos pozitív „élnivágyás” hatással van az ember sorsának alakulására is. Rabbi Elija ben Slomo Zálmen (vilnai gáon 1720-1797) tanítja: „A jó és rossz közötti választás lehetősége adott mindenki számára, a nap minden órájában. Amíg a lélek az emberben van, meg kell küzdenie rossz ösztöne kísértéseivel. Le kell győzni a beképzeltséget, büszkeséget, személyének kizárólagosságát, mindenki mással szemben.

Jehosuá ben Prachja mondta: „Válasz magadnak mestert, szerezz egy jó barátot és minden embert jó oldaláról ítélj meg!” (Ávot 1/6)

„Egy napon rabbi Jochanan fürdött a Jordánban. Megpillantotta őt Res Lakis (rablóvezér). Mondta neki (rabbi Jochanan): Az erőd a Tóráé! (értsd: Tóra tanulás méltóbb foglalatosság lenne számodra, mint rablónak maradni). Res Lakis mondta erre: Szépséged az asszonyokéval ér fel. (Rabbi Jochanan korának legszebb férfija volt.) Rabbi Jochanan bíztatta: Ha visszatérsz a Tórához, feleségül adom neked nővéremet, aki szebb nálam. Elfogadta. Tórát olvastatott vele, Misnára tanította és Res Lakis nagy tudós lett. Egy napon vitatkoztak, hogy mikor válik tisztátalanná a kard …. Rabbi Jochanan mondta: Amikor megedzik a kemencében. Res Lakis mondta: Amikor vízzel leöntött kővel csiszolják élesre. Rabbi Jochanan megjegyezte: Egy rabló kiismeri magát a rablószerszámokban. (Res Lakis rabbit rabló múltjára célozva). Erre Rés Lakis (sértő szándékkal mondta): Ugyan mit használtál nekem? A rablók között mesternek neveztek, a Talmud tudósok között is mesternek neveznek. Mondta neki (rabbi Jochanan): Én jót tettem veled: a Tóra dicsfénye alá hoztalak. És rabbi Jochanan kedélybeteg (depressziós) lett. Röviddel azután Res Lakis is megbetegedett. Ekkor jött nővére sírva (rabbi Jochanan nővére, aki Res Lakis felesége volt) és mondta neki: Tegyél valamit gyermekeim kedvéért. (Azaz békülj ki vele, hogy meggyógyuljon, mert ha meghal, gyermekeim árvák lesznek.) Mondta neki: „Árváidat, én majd eltartom.” (Jer. 49/11) „Tegyél valamit az özvegységem végett! (azaz, hogy ne maradjak özvegy) Mondta neki: „és özvegyeid bízzanak bennem.” (uo.) Ekkor rabbi Simon lelke nyugovóra tért, rabbi Jochanan nagy gyásszal gyászolta.

Mesterek mondták: Ki menjen kedélyét nyugtatni? Rabbi Eliezer ben Pedát odamehet, mert az ő eszmecseréi igen éles elmére vallanak. Odament és leült rabbi Jochanan mellé és nyugtatta: Van egy Braita, amely alátámasztja azt, amit állítasz! (Azaz igazad volt a kard tisztátlanságának kérdésében!) Rabbi Jochanan azt válaszolta: Ezzel akarsz vigasztalni? Res Lakissal a vita előtt olyanok voltunk, hogy ha én egy mondatot mondtam a Tórából, Ő erre 24 kérdést tett fel, mire én válaszul 24 megoldást ajánlottam. Minden vita teljes lett köztünk: megoldást találtunk minden kérdésre. De most, hogy Res Lakis már nincsen, magam sem tudom, hogy amit mondok az helyes-e? Ekkor rabbi Jochanan megszaggatta ruháját és sírva mondta: Hol vagy Res Lakis, hol vagy Res Lakis! Kiabált, míg értelme elhagyta. Ekkor könyörögtek érte a mesterek Istenhez irgalomért, amig lelke nyugalomra tért… (Bává Mecia 84a)

A két bölcs kicsinyes, értelmetlen vitája végzetes következménnyel járt! Történetük Salamon bölcsességét igazolja: „…ahol sok a bölcsesség, sok a bosszúság; és aki tudást gyarapít, fájdalmat gyarapít!” (Kohelet 1/18) Végzetük oka társukkal szembeni büszkeségük, beképzeltségük volt! Különös, mert mindkettő sok Tórát tanult és tudott!
Erre érvényes Jochanan ben Zákáj figyelmeztetése: „Ha sok Tórát tanultál, ne légy beképzelt, hiszen ezért lettél teremtve!” (Ávot 2/8)