Libának se könnyű kósernak maradni....

Az 1930-as években, Jehuda Jekutiel Teitelbaum volt Máramarossziget nagytekintélyű főrabbija. Békés természetét nagyapjától Léb Teitelbaumtól örökölte. Békét próbált teremteni az okvetlenkedő és folyton civakodó zsidók között, és ez többé kevésbé sikerült is neki. A legtöbb problémája a Káháné családdal volt, de szerencsére ezek az ügyek is előbb utóbb megoldódtak. A szócsaták másik elszenvedője dr. Slomo Dantzig, a káhánék szefárd zsinagógájának rabbija volt. A káhánék kalapácsa és a főrabbi üllője között viselte az elvek érvényesítésének terheit. Káhánék elvárták, hogy kóhenek harciasságával menjen szembe a főrabbival. Dantzig rabbinak viszont herótja volt minden értelmetlen vitától.

A szigeti Nagy Zsinagóga közelében lakott reb Nachmen Malik, az „Úri szabó” műhely büszke tulajdonosa! Mindenki szerette és becsülte, és elnézte neki, hogy ilyen magasra tette becsületes foltozó mester tevékenysége mércéjét.

Történt, hogy egyik héten, csütörtök napján még a szokottnál is nehezebben jöttek zsidók ruhát foltoztatni és javíttatani, úgy hogy nem jött össze a pénz a péntek esti ünnepi vacsorára. Ráadásul reb Nachmen Malik drága feleségének születésnapja is volt, amire meg akarta hívni a szűkebb mipochét. Már azon volt, hogy átmegy szomszédjához Schaarck Bejrl sakterhez és tőle kér kölcsön egy gyengécskébb libára.

Ójvé, ojvé córesz!- sóhajtott hangosan- …és akkor megtört a jég, bekopogott Majse Perl a tiszafalvi fiákeres és hozta a sok javítanivalót! „ Halleluja! Íme nem szunnyad, nem alszik Izrael őrzője” (121.Zsolt 4.) -zengte vidáman. Rohant Málkához, drága asszonyához, az meg iszkiri piacra, libát venni. A Sábesz legyen Sábesz! Meglett a liba is. Irány Schaarc Bejrl sahter, aki levágta és megvizsgálta! És akkor jött a második córesz: …a sachter, kétségesnek találta a libát!

-„ Nézze kedves Málke asszony! Menjen, mutassa meg Dantzig rabbinak is. Döntse el ő, hogy kóser vagy se.

Szegény asszony fogta férjét és uccu a rabbihoz! A rabbi forgatta ide, forgatta oda, nézte a nyelőcsövet: minden rendben volt…. ám az epét nem találta. Szokás szerint nyelvével megérintette, ahol az epének lennie kellene, de nem érezte az epe keserű ízét…..! Látszott az arcán, hogy fáj kimondani: „ A liba sajnos tréf!” Jaj nekem!-kapott szívéhez az asszony! Vége! Nekünk annyi! Mehetünk Sábeszkor népkonyhára enni!

Ekkor a férje homlokára csapott! - Nézd életem - mondta feleségének a próféta bölcsességével- vigyük a libát a főrabbihoz! Nem mondjuk, hogy már voltunk Dantzignál. Lássuk mi lesz!

Rohanás Teitelbaum rabbihoz! Rebbe lében! Voltunk Schaarc Bejrl sahternél a libával! Kérem erősítse meg, hogy a liba kóser! A főrabbi alaposan megvizsgálta, majd megállapította, hogy a liba hibátlanul kóser.

Mentek haza boldogan a libával, amikor pechükre kit hozott eléjük az ég? Schaarc Bejrlt saktert!
-Nu? Mi van azzal a libával? –kérdezte kiváncsian a sahter...
-Nézze reb Bejrl- hebegte az úri szabó zavarában! Slomo Dantzig rabbi nem találta kósernek. Gondoltam, elviszem Teitelbaum főrabbihoz is - adjon neki az Ég, hosszú életet- aki szintén megvizsgálta és mondta, hogy kóser! De most, bocsássa meg, sietnünk kell: a csólentet meg kell csinálni, a libát meg kell sütni.

Szegény sahter fejében akkor megszólalt a vészharang! Két rabbi... két döntés? Hogy van ez? Irány Dantzig rabbihoz:
-Nézze Herr rabbiner! Jött magához Nachmen a szabó és maga úgy találta, hogy a liba tréf! Azután ment a főrabbihoz, az is megvizsgálta és azt mondta, hogy kóser! Nú? Hogy van ez?

Mi tehetett szegény Dantzig rabbi! Kapta magát és bekopogott Jehuda Jekutiel Teitelbaum főrabbihoz! Elmondta, hogy megvizsgálta a libát és legjobb tudása szerint a liba nem fogyasztható! Nem találta az epét és ahol az epének lennie kell nem érezte az epe keserű ízét!
- „Nézze drága Reb Dantzig! Maga-tudom jól- nagy tudású, tekintélyes rabbi. Sok mindenben olyan vagyok magához képest …mint por a lábai alatt. Maga a pszichológia doktora, a Román Akadémia levelező tagja…. itt Szigeten viszont moré dársá-nak fogadnak el kósersági kérdésekben. Miután hosszas vizsgálat és kutakodás után úgy döntöttem, hogy a liba kóser, arra kérem Önt jöjjön velem a szabó házába, és mindketten együnk abból a libából. Azért is inkább, hogy Sziget lakói megértsék, hogy a város főrabbijának tekintélye nem csorbult, ne legyen senki, aki később vitába szállna vagy kritizálná a döntésemet.”

Dantzig rabbi mélyen a főrabbi szemébe nézett. Zavarban volt és tanácstalan! Szemei tágra nyíltak. Egy pillanatra elgondolkodott és alig hallhatóan mondta: „ Te ajándékozod meg az embert tudattal és halandót beláttatással…Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki tudatot ajándékoz az embernek!” Szájában keserűséget érzett! … és akkor arca felragyogott. Arcán a mosoly olyan volt, mint hajnalpír sötét éjszaka után. Igen! … számban az epe keserű ízét érzem!.
„ Drága Főrabbi Úr! Üzenjünk hát a szabónak! Menjünk, és kóstoljuk meg azt a szép kóser libát!”

Jehuda Jekutiel Teitelbaum Sziget város főrabbija egyetértett Dantzig rabbi kérésével és aznap este az ima után mindketten békésen látogattak Nachmen Malik házába!

Szerdócz Ervin főrabbi