Szeretettel üdvözöljük az Újpesti Zsidó Hitközség weboldalán!

Yom Kipur 2014. okt. 3.
Kol Nidre

יחיד גאה Dicsőséges Egyetlen.
לעמך פנה זוכרי קדשתךNézz népedre, amely emlékezik szövetségedre.
יודע תעלמותTitkok tudója!
קבל ושמע צעקתנושועתנוFogadd jajunkat, hallgasd meg kiáltásunkat!


Drága Testvéreim!
Ősz van. Bármilyen erősnek, magabiztosnak, vagy gyengédnek és érzelmesnek érezzük magunkat, ezekben a napokban lelkünket, a sors kiismerhetetlensége felett érzett viszolygás hatja át. Ezt az orvostudomány őszi aszténiának nevezi. Az orvostudományon túl azonban itt másról is szó van. Ez az őszi, félelemmel teli elmélyülés minden generációnak és minden személynek felteszi a maga kérdését. A félelem független a vallástól, független a hit mértékétől is. Független nemtől és kortól. Független egészségi állapotunktól és független lelkünk állapotától is.

Ez a félelem a sorsunk félelme, az, ami fölött nem rendelkezünk. A kérdés így hangzik:
„Vajon megélem a jövő tavaszt?”
„Vajon melyikünk éli meg a következő tavaszt!”


Kol Nidre este van! Az év legszentebb estéje. Aשבת שבתון a Szombatok Szombatját köszöntő ünnep előestéje. Az a nap köszönt ránk, mely hitünk szerint meghatározza sorsunkat, jövő évünket, életünket. Ezen az estén átérezhetjük a zsoltár- irodalom filozófiai mélységét:
נָשָׂאתִי אֵמֶיךָ אָפוּנָה.
„….most érzem át a Tőled való félelmet, olyan félelemmel, hogy majd elveszem.”

A vallás felteszi a maga kérdését. A kérdés a jövő megfoghatatlanságának talánya. Hisszük az ima szerint, hogy

וביום צום כיפור יחתמון
Ezen a napon lesz bepecsételve sorsunk:

מי יחיה ומי ימות ki fog élni és ki fog meghalni.
מי ינוח ומי ינוע kinek lesz nyugalmas élete és kinek lesznek zaklatott napjai.

A zsidó nép, a zsidó vallás eredendően optimista. Hirdeti, hogy az élet végessége mellett, amíg élünk, sorsunk hordozza a megoldást. Mindenből van kiút. De a megoldást az ember önmaga tudatos jobbá válásában is keresheti és találhatja meg. A reménybeli megoldás megjön, ha az ember lelke mélyén tudatosodik a jó szándék. A sors megváltozik, jobbra fordul, minden esetben, ha az embert a jó szándék vezérli.

Ünnepi imánk hirdeti:
ותשובה ותפלה וצדקה מעבירין את רע הגזרה
„A megtérés, az ima és a jótékonyság elháríthatják a rossz végzést!”

Ezen a Szent Ünnepen ezt a megállapítást két történettel szeretném illusztrálni.

Az első történet Szimche Bunema Pzyshai rabbi története. Szimche Bunem rabbi személye nagyon közzel áll hozzám, bár időben közel kétszáz év választ el tőle.

Ő mesélte el a krakkói עיזיק בן יקל (Ejzik ben Jekel) történetét.

Ejzik, történetünk hőse, sok megpróbáltatáson ment keresztül az 1820-as években. Lelkében azonban megőrizte rendíthetetlen hitét. Egyszer álmában megjelent egy angyal, aki különleges utasítást adott számára: „Menj Prágába, a királyi vár hídjánál találni fogsz egy kincset, amely rendbe hozza majd életed. Ejzik azonban nem sok jelentőséget adott az álomnak. De amikor már harmadszor beszélt álmában az angyal a kincsről, felkerekedett és elment Prágába. A hidat azonban éjjel nappal őrizték. Ő pedig nem mert ásni és azt sem tudta hol ásson. Ennek ellenére minden reggel a hídhoz ment és egész nap a híd környéken téblábolt. Rövidesen feltűnt az őröknek és végül kapitányuk barátságosan megkérdezte, hogy keres-e valakit, netán vár valakire? A zsidónak megbízhatónak tűnt a kapitány és elmesélte miféle álom űzte messze Krakkóból, lakóhelyétől, Prága városába. A kapitány kinevette: Te szegény fickó, ebben a rongyos ruhában, szakadozott cipőben egy álom kedvéért idezarándokoltál Prágába? Ja kérem, így jár aki hisz az álmokban! Én is fölkerekedhettem volna, ha hiszek az álmokban. Nekem is megjelent álmomban egy angyal és azt parancsolta, hogy menjek Krakkóba és egy bizonyos Ejzik, Jekel fia házában, a kemencéje alatt ássak ki egy nagy kincset. Elképzelem: Krakkóban minden harmadik embert Ejzik ben Jekelnek hívnak, feláshattam volna a fél várost. A kapitány újra nevetett egy jót. Ejzik pedig meghajolt, hazament, kiásta a kincset a kemencéje alól. Gazdag ember lett, imaházat építetett, amit Ejzik iskolájának neveztek el.

Rabbi Bunem, befejezte a történetet, megállt egy pillanatig, majd azt mondta híveinek:
„Jegyezzétek meg jól üzenetét: Van, amikor az ember élete mélypontra jut. Van, amikor azt a valamit, ami a megoldást hozza sehol a világon, még az igaz embereknél, a cadikoknál sem találhatsz meg. És mégis van egy személy, aki útba igazít, van egy hely, ahol megtalálhatod a megoldást.”

A második történet William Sydney Porter, amerikai novellista tollából született. Az irodalomtörténet őt O’Henry-nek ismeri.

Története szintén kapcsolódik a Kol Nidre esthez. Ez a történet is a megtérésről szól. Ha megváltozik az ember szándéka, hozzáállása környezetéhez, megváltozik az életminősége is. A jiddish mondás:

משנה מקום משנה מזל
„Változtasd meg helyed a világban és megváltozik szerencséd, sorsod is.”

A történet így hangzik:

Amerikában volt egy híres, fiatal, tehetséges bankrabló, egy mesteri kasszafúró. Olyan mesterien űzte tudományát, hogy egyetlen páncélszekrény, amelyhez hozzáfért, nem maradt zárva előtte. Tevékenysége nagyon zavart egy nyomozót, aki megesküdött, ha addig is él, kézre keríti az illetőt. Már nyomában volt, már tudta, hogy néz ki, és már csak arra várt, hogy tetten érje a bankrablót. De a fiatalember összecsomagolta féltve őrzött szerszámait és más néven, elrejtőzött egy kisvárosban. Cipőkereskedéssel kezdett foglalkozni és rövidesen, a város tiszteletbeli polgára lett. A város dúsgazdag banktulajdonosának kisebbik lánya rövidesen érdeklődni kezdett a szimpatikus férfi iránt. Ahogy az lenni szokott, a férfi viszonozta érzelmeit. A nyomozónak tudomására jutott, a fiatalember tartózkodási helye, letelepedett a városkában, várva, hogy majd ott leleplezheti a „kasszafúrót”.
A történet hőse, a kasszafúró és a banktulajdonos lánya, kihirdették eljegyzésüket. Az ünnepségre meghívták a kisváros minden lakóját, így a nyomozó és részt vett az ünnepségen. A fiatalember felismerte a nyomozót, de leplezte meglepetését. A boldog lányos apa, a banktulajdonos, egy eseménnyel tette színesebbé az ünnepet. Bemutatta az új biztonsági páncélszekrényt, ami időzáras volt, így lehetetlenné vált idő előtti kinyitása. A páncélszekrény csak délben 12 órakor volt nyitható, különféle kulcsok beillesztése és számkombináció alkalmazása mellett. Az ünnepségen mindenki álmélkodva állt a nyitott biztonsági csoda előtt. A banktulajdonos idősebb lányának gyermekei is ott játszottak a páncélszekrény körül. Ketten be is másztak, mire a harmadik rájuk csapta a biztonsági ajtót. Már elmúlt dél, így a páncélszekrényt csak másnap délben lehetett volna kinyitni. A bennrekedt gyermekek addig megfulladnak. Pánikhangulat uralkodott el a közönségen. A fiatalember, elnézést kért a jelenlevőktől, lakására ment, rejtekhelyéről elővette szerszámait, visszaballagott a bankba, feltűrte ingujját és rövidesen kiszabadította a bent rekedt gyermekeket. Összecsomagolta szerszámait, visszavette zakóját, odament a nyomozóhoz és azt mondta: Uram, szerencséje van, letartóztathat. A nyomozó felhúzta szemöldökét és azt mondta: „ Uram! Nem tudom, miről beszél. Én Önt nem ismerem.” Ezzel sarkon fordult és elhagyta a várost.

Hogyan egyeztethető össze a két történet a Kegyelem Ünnepével?

A Peszáchi Széder estén idézett, időszámításunk I-II. századában élt rabbi Simon ben Ázáj, akit még évszázadokkal halála után is a jámborság mintaképének tekintettek, tanította:

אל תהי בז לכל אדם ואל תהי מפליג לכל דבר
„Ne nézz le senkit és ne tarts lehetetlennek semmit”
שאין לך אדם שאין לו שעה ואין לך דבר שאין לו מקום
„mert nincsen olyan ember akinek ne jönne el az ideje és nincs olyan dolog, ami valahol ne lenne helyénvaló!”

Ezek a szavak azok, melyek azt tanítják, hogy a jó szándék a negyedik dolog, amely

מעבירין את רע הגזרה
„elháríthatják a rossz végzést!”

Drága híveim! Ezen a szent ünnepen Jesájá prófétát idézem:

דִּרְשׁוּ יְהוָה, בְּהִמָּצְאוֹ; קְרָאֻהוּ, בִּהְיוֹתוֹ קָרוֹב.
„Keressétek az Örökkévalót, mikor megtalálható, hívjátok, amíg közel van.”

Kívánom minden zsidó és nem zsidó testvéremnek, hogy legyetek bekötve a jó élet, az egészséges élet, a békés élet, a jó megélhetés életének könyvébe!

אבינו מלכנו חדש עלינו שנה טובה
Atyánk Királyunk hozz ránk jó új évet!
אבינו מלכנו כתבנו בספר חיים טובים
Atyánk Királyunk jegyezz be minket a boldog élet könyvébe.
אבינו מלכנו פתח שערי שמים לתפלתנו
Atyánk Királyunk nyisd meg a menny kapuit imádságunk előtt!
שלך רפואה שלמה לפניך
Atyánk királyunk küldj teljes gyógyulást néped betegeire.