Újpesti zsidókról

írta: Szerdócz J. Ervin rabbi

Történelmi előzmények

Prepuk Anikó a zsidók magyarországi emancipációval kapcsolatosan a következőket mondja: „ A XIX. századot, a zsidósággal foglalkozó történelmi irodalom a polgári emancipáció évszázadának tekinti. Az európai gondolkodásban a felvilágosodás korától jelenlevő gondolat, miszerint az új társadalom megszületésének együtt kell járnia a zsidó és a keresztény népesség között húzódó jogi-társadalmi válaszfalak felszámolásával és a korábban kirekesztett csoportok befogadásával.” 1

A magyarországi zsidók jogi kérdésének rendezése gazdasági és kulturális szükségszerűségből ered, és fontosságának az ad relevanciát, hogy az 1805-ös, illetve az 1825-ös országos összeírások a zsidó népesség lendületes gyarapodásáról tanúskodnak. Ugyanis ebben a periódusban számuk 130 ezerről 190 ezerre növekszik. A kérdés megoldása társadalmilag a zsidók vallásreformját is szükségesnek tartja. 1827-ben e vallásreform a pesti zsidó közösségben követőkre talál. Létrehozzák az első reform imaházat a Cultus Templet. A magyar országgyűlés megalkotja a 1840/XXIX. törvénycikket, mely az ország területén, a bányavárosok kivételével engedélyezi a zsidók hivatalos letelepedését. 1840-ben így letelepedettnek nyilvánított zsidók száma 239 ezer.

A zsidók beilleszkedésének nyelvi és kulturális különbségekből származó akadályai vannak 2. Ennek felismerése után 1842-ben létrejön a Magyar Izraelita Kézmű és Földművelési Egyesület, mely magára vállalja a magyar nyelv ápolását és a nehéz fizikai munkával járó ismeretek terjesztését. A haladó és hagyományhű rabbik 1844-ben Pakson a kérdésben tanácskozást tartanak, de nem jutnak közös nevezőre. Pesten viszont létrehozzák a Magyarító Egyletet, mely óvodát és nyelviskolát hozz létre. 1848-ban a magyar és zsidó lakosság viszonyára mutat az, hogy a forradalom első hónapjában antiszemita tüntetések zajlanak Pesten, Pozsonyban, Nagyszombaton és más városokban a német lakosság megakadályozza a zsidók felvételét a nemzetőrségbe. Ezek hatására vagy következményeként, az áprilisi törvényekből kimarad a zsidó emancipáció. A forradalomban ennek ellenére, 20 ezer katona vesz részt. Előrelépésként értékelhető, hogy a szabadságharc utolsó napjaiban a szegedi országgyűlés kimondja a zsidók egyenjogúságát, de a törvény nem lép életbe. Az osztrák kormány ipartörvényt hoz létre 1859-ben, mely valláskülönbség nélkül iparűzési jogot biztosít. Ez 1860-ban ún. „birtokképességi jog”-gal egészül ki.

Az emancipáció kérdése nem jelent osztatlan lelkesedést az ortodox rabbik körében. 1865-ben Nagymihályon tanácskozást hívnak össze és leszögezik a hithű zsidóságra kötelező érvényű istentiszteleti követelményeket, többek között a zsinagógákban a nem jiddis nyelvű hitszónoklatot, a keresztény papok mintájára a papi ornátus viselését, stb.3. A magyar országgyűlés 1867/XVII. törvénycikke törvénybe iktatja a zsidó emancipációt. A vallási felekezet 1871-ben, három különálló részre bomlik: neológ, ortodox és status quo ante irányzatra. 1877-ben létrejön az Országos Rabbiképző intézet, mely utat nyit a modern szellemű rabbi képzésnek4.

Az emancipáció térnyerésével egyidejűleg megjelenik a politikai antiszemitizmus Istóczy Győző, kormánypárti képviselő fellépésével a parlamenti képviselőházban. 1882-83-ban a tiszaeszlári vérvád következményeként megalakul az Országos Antiszemita Párt.

A zsidó lakosság emancipációs törekvései hatására megalapítják a Magyar Zsidó Szemle folyóiratot, mely a magyar nyelven művelt zsidók legfontosabb orgánuma. 1894-ben alakul meg az Izraelita Magyar Tudományos Egyesület, mely megkezdi a Szentírás teljes anyagának újrafordítását, a zsidóság hazai és egyetemes történetére vonatkozó művek publikálását.

1895-ben az izraelita vallás recepciójával az izraelita felekezet a keresztény felekezethez hasonló bevett felekezetté válik.

A zsidó lakosság száma az 1880-as népszámlálás szerint 624 826, az 1900-as népszámláláskor 831 ezer, majd 1910-ben 911ezerre növekszik.5

Újpesti Zsidó közösség megalapulása

A reformkort követő száz esztendő egyet jelent az újpesti zsidó hitközség megalapításának, felvirágzásának és tragédiájának időszakával. Három generáció alatt a néhány házból álló településből az ország harmadik legnagyobb ipari települése lett. Az itt letelepedett zsidók hitéletét, melyet egy kis imaterem jelentett, ez idő alatt három zsinagógát, iskolát, árvaházat, betegsegélyző és közművelődési egyletet, könyvtárat, népkonyhát és idősek otthonát alapított.

Újpest 1835-ben „keletkezett” és „zsidó gyarmatként” volt ismert, abban az 1835-ben kelt szerződésben, melyet gróf Károlyi István 6 kötött a Nagysurányból érkező első telepessel Lőwy Izsákkal7. Lőwy Izsák8 (1793. Nagysurány - 1847. Újpest) tímár, Újpest első bírója9. Burg Károly a Károlyi gróf jószágkormányzója ismerte Lőwyt Nagysurányból és ajánlatára a gróf elfogadta és megkötötte letelepedési szerződését. Bőrgyárat alapított. 1866-tól utcát neveztek el róla Újpesten, mely nevet ő használt először. Eredetileg a birtok neve Megyer volt, melyet Új Megyerre, végül Újpestre változtattak10. Az Újpesti Zsidó Közösség 1838-ban alapult. Az alapítók között szerepelt a Lőwy és a Neuschloss11 család tagjai, valamint Schwarz Móricz, Frommer család, Brükszik Jakab, Kunitzer Sámuel, Milich Simon, Stern Márkus, Strelizky Dávid, Zópesl Ignácz, Perlgrund Ignácz, Krichknopf Ignácz, Stenbertg Joachim12. Összesen tizenhárom zsidó család, valamennyien jiddis és német anyanyelvűek. Elnöknek Lőwy Izsákot választották.

Az istentiszteletek megtartásához Lőwy Izsák saját házában alakított imatermet. A hitélet fenntartásához, levezetéséhez meghívta Stern Márkust, mint rabbihelyettest. A hitközség anyakönyvező státuszt kapott, 1848-ig német nyelven, de héber betűkkel írtak, utána már magyar nyelven anyakönyveztek.

Az imaterem rövidesen kicsinek mutatkozott és a hívek 1839-ben közadakozásból zsinagógát építettek azon a telken melyet Károlyi gróf ajándékozott. A zsinagóga a Bocskai utca 7-11. szám alatt állt a Part utca sarkán13. 1840-ben szentelték fel. A zsinagóga rabbija Stern Márkus maradt, aki a később megnyílt zsidó iskolát is vezette. Az iskola tanítója König Náthán volt, majd Löffer Zsigmond és Fornheim Dávid.

Chevra Kadisa

1844-ben alakult Lőwy Bernárd elnökletével. A Szent Egylet nemcsak az elhunytak kegyeletét ápolta, hanem széleskörű közjótékonyságot is gyakorolt a rászorultak körében. Ez utóbbi felekezetre való tekintet nélkül a Tóra szellemére való hivatkozással14.

Közösségi betegellátás

Az újpesti zsidó közösség orvosi ellátását 1846-ban szervezték meg. A helység és közösség első orvosa dr. Seligmann Mór volt15.

Az Újpesti Közösség és az 1848-as szabadságharc

Újpest tíz fő katonai létszámú zsidó honvéddal járult a szabadságharc szolgálatába. Honvédek nevei: Éhrenwald Salamon, Ehrenwald Simon, Frommer János, Lőwy Adolf, Lőwy Emanuel, Woldner Lajos, Berkovits Ferenc, Neumann Sámuel. Fennmaradt a Közösség adakozásjegyzéke, a magyar forradalmi hadsereg számára az 1849-es évben. Az adakozó névsorában szerepelnek többek között: Spitzer Salamon, Lőwy Bernát, Wolfner Lajos, Neumann Izsák, Lőwy Izsák, Sterlizky Náthán, Lederer Adolf, Blum Ignác, Hoffmann Ignácz, Frommer Dávid, Schwarcz Izsákné, Gráb Dávid, Landeszmann József, Frommer Mózesné, Hoffmann Ferenc, stb.16. A szabadságharc leverését követő Bach korszak nehézségei ellenére a Közösség számban és lehetőségeiben is növekedett.

Dessauer Gyula Újpest első főrabbija

Dessauer Gyula 1832-ben született Nyitrán. Rabbinikus tanulmányait apjánál kezdte, majd több magyarországi jesivában17 folytatta. 1883-ban halt meg. 1860-ban választották Újpest Hitközségi főrabbijává, Stern Márkus rabbi helyettes nyugdíjazása után. Hét esztendeig töltötte be rabbi székét. 1867-ben önként lemondott és teológiai irodalmi tevékenységnek szentelte minden idejét. Tekintélyes rabbi családból származott. Apja Dessauer Gábor Dániel (1805-1878) Balatonfőkajár és Egyig rabbija, nagyapja Dessauer Náthán sopronkeresztúri majd nyitrai rabbi (dáján18) volt.

Stern-Szterényi Albert Áron főrabbi Újpesti tevékenysége

Dessauer rabbi lemondása után a megüresedett tisztséget az 1867-ben megválasztott Stern Albert Áron rabbi töltötte be. 1826-ban született Nagykanizsán. Ő is rabbi dinasztia jeles tagja. Apja Stern Jákob Léb, Nagykanizsa, majd Sárvár rabbija (dájánja). Apósa Fassel Beer Cvi-Hirsch Nagykanizsa főrabbija. Tanító mestere a pozsonyi főrabbi: „Ktáv Szófer”, vele halaikus levelezésben maradt. A pozsonyi jesiva elvégzése után az óbudai jesivában folytatta tanulmányait. 1851-ben a lengyeltói hitközség választotta rabijává, ahol 1867-ig működött. Ahogyan Lengyeltótiban, úgy később Újpest rabbija. Stern-Szterényi Albert Áron újpesti tevékenysége jelentős mozzanata volt az Újpesti Izraelita Nőegylet megalakulása 1871-ben. Mindkét helyen sikeresen eltöltött kezdeti évek után híveit szélsőséges vallási törekvéseivel botránkoztatta meg. Emiatt Lengyeltótiban, majd Újpesten is lemondásra kényszerült. Nevét már 1881-ben Szterényire változtatta. Elköltözött Újpestről, Pesten telepedett le, rabbi tevékenységet élete hátralevő évei során nem folytatott. 1885-ben mint magánember az „Izraelita Reformált Egyház” alapítására kért hatósági engedélyt,amit az akkor Vallás és Közoktatási miniszter Trefort Ágoston, a budapesti Rabbiképző Intézet tanári karától kért véleményezés alapján elutasított. Ennek következtében Stern-Szterényi Albert Áron gyógyíthatatlan lelki betegséget kapott és zárt intézeti ápolás alá került. Ott halt meg 1888-ban19.

Újpesti Ortodox Hitközség

1886-ban néhány család kivált az Újpesti Hitközségből és Reich Ignác elnöklete alatt megalapította az Újpesti Autonóm Ortodox Hitközséget20. A Hitközség rendelkezett imaházzal és előimádkozóval. 1894-ben választottak hitközségi önálló rabbit.

Ortodox Hitközség rabbijai

Friedmann Ármin21 22 rabbi helyettes. Nagy talmud tudós, kiváló szónok és elismert pedagógus. Nagy népszerűségnek örvendett. Édesapja Friedmann Jicchák Ejzik balkányi, biharnagybajomi, nyíregyházi főrabbi volt.

Goldmann József főrabbi. 1910-ben választották meg, 28 éven át szolgálta közösségét. Tanulmányait Pollák Mose bonyhádi, Tennenbaum Straga-Cvi mezőcsádi Jesivájában végezte. Kiváló „dársán23” volt. Elhunyt 1938-ban.

Wachsmann-Leichtag Ábrahám24 rabbi. Még Goldmann József rabbi müködése idejében 1930-ban választották meg a Hitközség „dájánjává”25, ahol 1944. évi deportálásig működött. Bánffyhunyadon született 1890-ben. Tanulmányait édesapja jesivájában kezdte, majd számos más jesivában folytatta. A hollandiai Scheveringen város hitközségi rabbija, akit Vilma királynő érdemrenddel tüntetett ki. Elismert talmudtudós, kitűnő hitszónok, pedagógus. Talmud kommentárjai nyomtatásban jelentek meg26.

Goldmann Lipót Chananja27 főrabbi. Goldmann József halála rabbi halála után fiát választották meg főrabbinak. Édesapja nyomdokait követve híveinek megelégedettségére vezette közösségét. 1944-ben sikerül elhagynia Újpestet és a pesti gettóban vészelte át a fasiszta-nyilas terrort. Az Egyesült Államokba került, ahol rabbiként működött.

Újpesti Neológ Zsinagóga

Az 1880-ban Lőwy és Neuschloss család által épített imaház28 már nem tudta befogadni a hívőket, ezért elhatározták, hogy közadakozásból felépítenek egy új terjedelmes zsinagógát. A zsinagóga felavatására 1886. szeptember 23-án volt29, melyre meghívták dr. Rosenberg Sándor aradi főrabbit. A kántori funkciókat Friedmann Mór főkántor végezte. Bloch Mózes a Rabbiképző Intézet tanára mondott beszédet. Rosenberg rabbi gyújtotta meg az örökmécsest. Az ünnepélyen részt vett a Dohány utcai zsinagóga kórusa. Stern-Szterényi Albert rabbi eltávozása után, az Újpesti Neológ Hitközség rabbiszéke 12 évig betöltetlen maradt. A papi funkciókat Scheiber Salamon és Schwaetz Izsák-Hirsch rabbi helyettesek látták el. 1896-ban pályázatot hirdettek főrabbi állásra. A pályázók közül a lugosi főrabbit, dr. Venetianer Lajost30 választották.

dr. Venetianer Lajos31 főrabbi. 1867-ben született Kecskeméten, ahol édesapja rabbiként (dájánként) működött. A gimnáziumot a kecskeméti piaristáknál végezte. Rabbinikus tanulmányait édesapjánál, és Fischmann Simon kecskeméti főrabbinál végezte. 1881-ben beiratkozik a Rabbiképző Intézetbe. 1888-89-ben a breslaui rabbi szemináriumot hallgatja. Rabbivá avatása után dr. Löw Immanuel szegedi rabbi mellett működik. 1893-ban a somogy megyei csurgói hitközség rabbijává választják. 1896-ban Lugosi rabbi. 1896-ban választják Újpest rabbijának. Beiktatására 1896. június 21-én volt. Munkásságága kiterjedt a zsidó társadalmi szervezetek területére is. Részt vett az I.M.I.T.32, az O.M.I.K.E.33, a Szünidei Gyermektelep, az Izraelita Nőegylet Országos Szövetsége, és az Országos Rabbi Egyesület vezetésében. Az Országos Rabbi Képző Intézet docense, vallástant, Bibliát, zsidó történelmet tanít. 1922. november 25-én halt meg.

dr. Friedmann Dénes34 főrabbi. Budapesten született 1903. május 25-én. 1921-ben iratkozott be a budapesti Rabbiképző Intézetbe. 1926-ban a budapesti Tudományegyetemen bölcsésztudomány doktorátust szerez. 1927-ben avatják rabbivá. 1926-tól Újpesten rabbi teendőket végez. 1927. március 6-án iktatta be a Rabbiképző rektora, dr. Blau Lajos az újpesti főrabbi állásába. 1935-től a Rabbiképző teológiai és liturgia professzora. 1945. januárjában mártírhalált halt a kauferingi lágerban.

Az Újpesti Zsidóság a vészkorszakban35

A magyarországi zsidóságra vonatkozó vészkorszak gyökerei visszanyúlnak a múltba, a Horthy korszak kezdetéig, az ún. fehér terror megindulásáig36. 1944. március 19. a német megszállás a magyar zsidóság tragédiáját jelentette. Újpesten antiszemita rendeletek jelentek meg, elkobozták a zsidóktól rádiójukat, kikapcsolták telefonjaikat, kizárták munkájukból, értékeik beszolgáltatására kötelezték őket. Elkobozták élelmiszerjegyeiket is, sárga csillag viselésre kötelezték őket és kilakoltatások kezdődtek, melyre a felállított Zsidó Tanácsot kötelezték. 1940. májusában meggyalázták az újpesti zsidó temetőt. A temetőt Fridmann Dénes május 26-án újraavatta, böjtöt hirdetett és böjti istentiszteletet tartott a hitközség templomában37. 1944. június 24-én a gettósított zsidókat kihajtották a Magdolna városi pályaudvarra és onnan a békásmegyeri és budakalászi téglagyárba hurcolták. Ide az újpesti, kispesti, pesterzsébeti, pestújhelyi zsidókat zsúfolták össze. Ezen részt vett Eichmann bizalmasa, a „deportálások szakembere” Wyslizeny és Ferenczy László csendőr alezredes38. A 18 ezer újpesti és velük együtt a rákospalotai, szigetmonostori, leányfalui, pócsmegyeri, tahitóthfalúi, visegrádi zsidók deportálását 1944. július 11-én (tamuz 20.) kezdték meg.

Az Újpesti Zsidó Hitközség 1945. után

Az Újpesti Zsidó Hitközség 1946-ban újraalakult dr. Murányi Miklós főrabbivá és Schwartz Jenő elnökké választásával. A zsinagóga udvarán emlékművet építettek, melyet 1948. július 25-én avattak fel39. Az ünnepen részt vett Tildí Zoltán Népköztársasági elnök.

Újpesten rabbi funkciót viseltek:
dr. Domán István
dr. Schőner Alfréd
Raj Tamás
Deutsch Róbert
Landeszmann György
Markovits Zsolt
Radnóti Zoltán
Deutsch László (1998-2008)
a jelenlegi rabbi: Szerdócz J. Ervin (előtte 2008-tól 2014-ig rabbihelyettes).

Hivatkozások:
1Prepuk Anikó A zsidóság közép és kelet-Európában / 55. old.
2Prepuk Anikó A zsidóság közép és kelet-Európában 204- 211. old. Kronológia.
3Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története. / 146. old.
4Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története. / 306-311. old.
5Prepuk Anikó A zsidóság közép és kelet-Európában / 209. old.
6Károlyi István gróf. politikus, akadémikus Újpest alapítója. 1797. Bécs 1881. Fót. 1840-ben megalapította Újpest községét. 1848-ban saját költségén felállította a XVI. Károlyi huszárezredet. 1849-ben börtönbe került, ahol Batthányi Lajos gróffal együtt raboskodott. Hatalmas váltságdíj fejében szabadult.
7dr. Szilágyi-Windt László: Az újpesti zsidóság története. / 16. old.
8Újpest Lexikon. / 323. old.
91823-ban átvette apja NAGY SURÁNYI talpbőrgyárát. Cégét Pestre helyezte.
105/5. old.
11Neuschloss Simon faáru gyáros és építkezési vállalkozó. ( Vágvecse 1821- Pest 1871.) 1840-ben testvérével Bernáttal fakereskedést és ácsüzemet létesített a mai Árpád út 114-116-ban. 1860-ban megalapította az első magyar parkettagyárat, melyet gőzfűrészteleppel egészített ki.
12dr. Szilágyi-Windt László: Az újpesti zsidóság története. 18. old.
13Újpest város monográfiája /28. old.
14dr. Szilágyi-Windt László: Az újpesti zsidóság története. /20. old.
15dr. Seligmann Mór a 48-as szabadságban is részt vett mint tábori orvos.
16Rojkó Annamária: Zsidó hitélet Újpesten 5.
17Zsidó Lexikon: Jesiva=Rabbinikus tudományok főiskolája.
18Zsidó Lexikon: „dáján= rabbi helyettes, olyan városokban ahol több rabbi működött, a dáján a rabbi bíróság feje."
19Rojkó Annamária: Zsidó hitélet Újpesten 17. old.
20Zsidó Lexikon 916. old.
21Hirmann László: Híres Újpestiek 155. old.
22héber neve: Mose Cvi ben Jicchák Eizik
23Zsidó lexikon: „Dársán hitviták elfogadott döntnöke.”
24héber neve: Ávracham ben Pinchasz
25rabbi helyettes
26Budapesti Zsidó Újság 1932. június hó 9. száma részletes publikációs munkásságáról
27héber neve: Jom-Tov Lippe ben r.Joszi
28Bocskay utcai „öreg templom”
29Egyenlőség 1886 szeptember 26. száma,
30héber neve: Jicchák Jehuda ben r. Áviézér.
31Hirmann László Híres újpestiek. 79.old.
32Izraelita Magyar irodalmi Társulat
33Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület.
34dr. Szilágyi-Windt László: Az újpesti zsidóság története. 45. old.
35dr. Szilágyi-Windt László: Az újpesti zsidóság története. 50. old.
36Randolph L. Braham: A Magyar Holokauszt, 79.old.
37dr. Szilágyi-Windt László: Az újpesti zsidóság története. 51. old.
38Randolph L. Braham: A Magyar Holokauszt, 77.old.
39dr. Szilágyi-Windt László: Az újpesti zsidóság története. 227. old.

Irodalmi jegyzék:
Prepuk Anikó: A zsidóság közép és kelet-Európában. Történelmi kézikönyvtár. Csokonai kiadó Debrecen. 1997.
Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története. Könyvértékesítő vállalat 1986.
dr. Szilágyi-Windt László: Az újpesti zsidóság története. Tel Aviv 1975.
Újpest Lexikon. Újpest 2002.
Rojkó Annamária: Zsidó hitélet Újpesten Újpesti Helytörténeti Ismertető 2004. 2. sz.
Újpest város monográfiája Budapest 1932.
Kormos Péter-Raj Tamás: Budapest zsinagógái. Budapest 2005.
Zsidó Lexikon Pallas kiadó. 1926.
Hirmann László: Híres Újpestiek. Kossuth kiadó 2007.
Randolph L. Braham :A népírtás Polilikája Belvárosi Könykiadó 1997
Randolph L. Braham: A Magyar Holokauszt Gondolat Budalest 1986.

Képek a háború utáni zsinagógáról:

(a képre kattintva megnézheti nagyobb méretben)